Olyan érdekes életed van, hogy blogot írsz róla?

- Tulajdonképpen nem. Nem egy hollywoodi történet. Nem találkoztam távoli országok lakóival, nem adtam barackot Obamának vagy hajóztam körbe a világot. Nem vagyok zseni, nincs bomba testem. Kifejezetten vicces sem vagyok, és konkrét témakör sincs, amiről írhatnék. Ez a nagy helyzet. De szeretem azt, amim van. Amit kaptam, amit megszereztem, és ami én magam lettem. Szeretem a barátaimat, azt a néhány igazit. Szeretem a szerelmet, a Vele közös életet. Az anyukámat, az egyszemélyes családomat. Az embereket, akikbe szorult még érték. A magyar nyelvet, a szép tájakat, a nőies nőket és a férfias férfiakat, a loknis kislányokat és a tornacsukás kisfiúkat, a könyveket magyar nyelven, a borokat fehéren. Igénylem az igényességet, vágyom a harmóniára, akarok egy VW Bogarat. Szeretek mindent, ami nem átlagos, és mindenkit, aki nem úszik az árral. Ilyen a környezetem, rájuk figyelek. Erről és róluk írok. Mert jogom van érdekesnek tartani az életem. Mert mindenkinek úgy kell viszonyulnia a sajátjához, hogy érdemesnek tartsa beszélni róla.