rush

Körülvesznek minket a leegyszerűsített dolgok. Vagy inkább leegyszerűsítő? Szeretjük a gyorskaját, a péksütit: megvesszük, megesszük, meghalunk jól lakunk. Szeretjük a miniszoknyát, mert csak feltűrjük, és mehet is a rituálé. Könnyűszerkezetes házak, tömeggyártott cikkek. Hogy egy autóra tíz évet várni?! Dehogy, nekünk most rögtön kell. Mindegy, milyet, csak azonnal. És akkor mi is az érték? A ház leég, a kocsi lerobban, az összetákolt ruha elszakad, a miniszoknyás továbbáll, az E betűktől odaleszel.
Nem éri meg várni egy kicsit?