summer

Lángoló vállam, tarkóm és dekoltázsom, meg a "Ne menjünk még haza! Hová menjünk? - Hát menjünk le Siófokra!" párbeszéd is tanúsítja: tagadhatatlanul közeleg a nyár.

kraaaft

Új erőt kell magamba töltenem, már csak azért is, mert a konditerem, ahová mától Piturral fogyás-mozgás-lazítás céljából járunk (mert hát mi már itt tartunk ám. folytatjuk, ahol abbahagytuk. remélem.), szóval az a konditerem igencsak igényelni fogja az akaratot. Aztán meg mert nem tudom kiverni a fejemből, hogy nemsokára röpke másfél hónap alatt tizenkét vizsgát kell leküzdenem, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a jelenleg karcsú tárcámnak sem mindegy a jövő. És meg mert -bár meglepő, de- nagyon úgy néz ki, hogy kicsiny családomban jelenleg én vagyok az egyetlen józanul gondolkodó személy, ami nem vicces, mert nem tudom, ki hogy van vele, de én személy szerint bárkivel szívesen harcolok a saját érdekeiért, és kíméletlenül megmagyarázom neki, hogy ez így nem lesz jó, higgye el - ismétlem: bárkivel. De nem anyukámmal. Mert ő az egyetlen ember, aki bármilyen helyzetben jogosan kikérheti magának, ha "kioktatom"... bármekkorát téved, milliószor át kell gondolnom, milyen szavakkal illetem, mert hát csak felnevelt, és mindenfajta egoizmust mellőzve mondhatom, hogy szerintem egész jól csinálta.

És egyébként azt hiszem, ez a bejegyzésem lett az, amelyikben a legmagasabb az egy négyzetcentire jutó 'mert'-ek száma. Nem tudom, feltűnt-e.

keserédes

Aztán csak bekuckóznék a takaróm alá, limonádéfilmeket néznék, és a szenvedő főhőssel együttérezve táskákat pakolnék a szemeim alá, de jönnek Ők, és fenékbe rúgnak.
Errefelé önsajnál(tat)ni nem lehet.

státuszváltás

Mégis mellbevágó tud lenni, ha még egy közösségi oldal hírfolyama is az orrod alá dörgöli, hogy már nem vagy kapcsolatban.
Mondtam már, hogy utálom a modern technikát?

külön-együtt

'legyünk barátok'
Klisé ugyan, de működhet.
Mi leszünk rá az ékes példa.

Ez a hét... ez... ez hihetetlen! Hihetetlenül intenzív!
Mármint lelkileg.
Felhív anyukám, hogy egy óra múlva Pesten van, mert szerinte beszélgetni szeretnék vele.
Hát persze, hogy szerettem volna! És csak ültünk a Duna-parton, és beszélgettünk, és egy óra alatt helyre tett bennem mindent, amit én hónapok óta nem tudtam.
Aztán az a koncert... Žagar tud valamit.
Ma pedig ez az e-mail... Mintha ő is tudna valamit.

pitur

Derült égből e-mail.
Pozitív tartalmú. (:

horror

Ébredezés után Andra engem kérdez, az időjárásról érdeklődvén:
-Ebben a lakásban ma még senki nem volt kint?
-Ü-üm. Vagy aki kiment, nem jött vissza...

Jó környéken lakunk... Andra, ki ne tedd a lábad!!!

sosem leszek építész

A Nagy Terv, ami eddig életet lehelt belém, dugába látszik dőlni.
Természetesen egyből elkezdtem B-terveket keresgélni mondván: ha ezt nem, legalább valamit!
Kettőt rögtön találtam is:
1. plakátragasztó OKJ
2. artista OKJ
Nap egyből lehurrogott, hogy: "...ennyire nem lehetsz elkeseredve!!!"
Pedig egyik jobb, mint a másik. Nem értem.

szondás telefon újra

A korábban Nappal közösen megalkotott innováció most Secretgirl, Gedeon, Katica és Alkohol társaságában továbbfejlődött.
Mert a szondás telefon ugyan igen hasznos, ha valaki olyat készülünk alkoholmámoros állapotban felhívni, akit nem biztos, hogy muszáj lenne, ha azonban épp segítségre lenne szükségünk, mert nincs, aki fogja a hajunkat vagy hozzon nekünk egy életmentő hotdogot, akkor bosszantó lenne, ha az az "okos" telefon a kilehelt alkoholmennyiség miatt nem engedne tárcsázni.
Szóval arra jutottunk, hogy néhány telefonszámot be kell iktatni az engedélyezettek listájára, például szüleinket, akik gond esetén 10 perc alatt odaszáguldoznak autóval.
A lényeg viszont továbbra is: a tiltólistára elsőként kerüljön fel az ex vagy a hőn áhított!

a hajlakk támadása

Van abban valami vicces, még ha akkor halálfélelem gyötört is, hogy reggel áram hiányában gyertyát gyújtok a fürdőben, hogy arcomat-hajamat félhomályban cicomázhassam, majd a végeredmény fixálása érdekében lakkot fújok frizurámra... és persze a fürdőszoba egészébe is... így találkozott hát össze flakonból kiáramló gáz és gyertyaláng. Megijedtem na. Mert ha elengedem a nyomópöcköt, normál esetben a sziszegésnek el kellene hallgatnia, de ez csak sziszegett és fújtatott tovább.
Még jó, hogy Finn Fiú, akit ezentúl KánLaminnak hívok saját kívánságára, szóval még jó, hogy KánLamin hirtelen ott termett, és megszelidítette a tajtékzó flakont, különben még most is a mosdó sarkában kuporodnék.
Örök hála.

magányos szavazófülke

Ha esetleg valaki nem látta/hallotta volna:
A magányos szavazófülke dala by Hajós.
"...mindegy, hogy kinek adod,
úgy kell a szavazatod!
Ölelj át csendesen,
ikszelj meg rendesen..."
Hiába: tagadhatatlan, hogy ezek az eltés szociológusok viccesek...... ;)

101. bejegyzés :)

Új élettársat találtam. A neve Luke.
Luke Filewalker.
Vicces ember lehet a névadója...

summer trip

Kék, zöld, lila, helyenként sárga foltok plusz egy-két töviskarcolás emlékeztet arra, hol is jártunk mi húsvét vasárnap. Eleinte jó ötletnek tűnt a túra közben felmerülő summer trip gondolata, de így utólag... Gedeont és Megfejthetetlen Lányt (Legyen Secretgirl. Könnyebb leírni.) kénytelenek leszünk itthon hagyni.
Gedeon megölné magát, ebben biztos vagyok. Megmászna néhány csábító sziklafalat, majd az egyikről lezuhanna. Aztán ha mi, többiek ezt a sokkot túl is élnénk, Secretgirl úgyis az őrület határára vagy még tovább kergetne. Bogaraktól vagy gyíkoktól hirtelen érzett halálfélelmében felváltva ugrálna hol Andra, hol Katica nyakába, majd közölné velünk, hogy tulajdonképpen ő nem is szereti a természetet, végül a hátamon kötne ki második túrazsákként mondván, hogy ő elfáradt.
Szóval legyen summer trip... mínusz két fővel. :)

fájó felismerés

Poloboyt élettársamnak titulálni, majd az után érdeklődni, csak nem eljegyzett-é, igen lehangoló gesztus Mami részéről, mégpedig mert ez már nem az első utalás arra, hogy környezetem egyre kevésbé lepődne meg, ha megházasodnék és/vagy gyereket szülnék, ami nem jelent mást, mint hogy egyre érzékelhetőbb és észrevehetőbb a korom.
Persze tükrözheti egyszerűen nagymamáim konzervatív nézőpontját is, de belátható: ha már az ő szemükben sem vagyok az az ártatlan, icipici lányka, akit állítólag örökké, míg világ a világ, pici gyermekként szeretnek, akkor... ezek szerint...HAJJJAJ. Bezárult gyerekkorom kapuja. Brühühűűű.

szombat esti folytatás

Szeretem ezt a lányt.

Ez van. Ez egy ilyen világ. Szeretnek engem, szeretem őket, szeret mindenki mindenkit. Kivéve, mikor nem, de ezzel most nem foglalkozunk.

Szeretnek a barátaim, és ez hihetetlen érzés.