...apró remény a csillagok között...
hétfő, február 13
Ezentúl minden reggel belehalok kicsit. Nem az a rossz, hogy fizikailag ébredek egyedül, hanem a felismerés, hogy lelkileg is ketté váltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése