Parányi alvás után úgy indultam neki a tegnapnak, hogy csak éljem túl. Szóbeli vizsga, mondanom sem kell: az esélytelenek idegességével mentem be, daráltam el minden eszembe jutót, majd kaptam hármast! Azaz közepest! Ami nem egyes, határozottan nem! Teljes sokk.

Aztán a bejáratnál cigiző srácban kire ismertem rá? Az egy éve nem látott, kedvenc gólyatábori "páratlan páromra"! Akkor még bepálinkázva lelátóhoz ragasztózva találtam rá, egy évre rá a szigetes melegdiszkó előtt közölte velem, hogy gyereke lesz, most pedig politikai karrierjét egyengeti felelős családapaként. Vagyis hát, családapaként, inkább.

Feltöltődve vonszoltam el magam ezek után allergológiára, ahol fél órás várakozás után végre bejutottam a doktornőhöz, akiben kire ismerhettem rá? Na kire? Hát az ötödik óta nem látott osztálytársam és kedvenc riválisom anyukájára! Csevegtünk, kivel mi újság, majd mellesleg közölte velem, hogy októberig szedhetem a gyógyszert, mert bizony füvek, gyomok és én nem férünk össze. Juhhhéj.

Végül csak hazajutottam, csak bekapcsoltam az internetttet, és csak megtudtam, hogy az eleve vesztes menetnek ítélt múlt heti vizsgám is hármas eredményt hozott.

Mindebből csak annyit tudok leszűrni, hogy WTF?!