* jótudni

Nem mindegy, hogy telefonhívás vagy fészbúk-üzenőfal. Vannak dolgok, amikről jobb az előbbi révén értesülni.

* fúria

Valójában én azért beszélgetek férfiakkal, mert egytől egyig egyesével -netán többesével(?)- ágyba akarom őket csalogatni.

Igen.

Minden kedves hölgytársam legyen résen: a foglalt férfiak a gyengéim!

Bizony.

* őrület-let-let-let

Van ez a legenda a véresernyőről (értsd, ahogy tetszik), amely rettegésben tartja a lakosságot.

Meg van ez a tihanyi visszhang, ami igazából egy iszonyú öreg bácsi, aki a világ legegyedibb szakmáját űzve a hegyek közül rikkantgat vissza a naív turistáknak.

Ja és van ez a gyagyás fiú, aki mindezen agymenések szülőatyja - fantáziátlan életem fűszere. Ha úgy tetszik: chili a vanilia mellé.

* szánalom

Akinek már hangyányit is meséltem nyári munkahelyemről, nem fog meglepődni, a többiek viszont legyenek szívesek megőrizni magukban azt a képzetet, miszerint egy belvárosi, összkomfortos, csidi-csudi irodában tűsarkúban és kiskosztümben sertepertélek napi négy órát elnöki fizetésért. Mert persze így van.

Egyébként viszont az történt, hogy az éj leple alatt ismeretlen elkövetők behatoltak szeretett munkahelyemre, majd különböző kisebb-nagyobb kincseket zsákmányoltak úgy, mint ütögetéssel szerelendő minirádió, félig kifogyott tollak, Főnök Bácsi őskövületi olvasószemüvege, és! és! és! és az ajándékcsokim a hűtőből! Emiatt borultam ki a legjobban. Végül mégis kacarásznom kellett, mikor épségben találtam a szekrénybe zárt többszázezres műszert és a fiókban tárolt készpénzt.

Bezzeg a csokim...

* nők tisztelője

Állatorvos végzettségű pszichológus-filozófus feminista férfi (már ha van ilyen) lépett be az ajtón és zúdított rám negyedórányi tömény bölcsességet.

Ma is lesz min töprengeni.

* görbe tükör

Volt itt Mikulás nyáron, váratlan blogolvasó, majdnem egyetemista -tehát elkenődött- barát, tervek 'zs' betűig, piszkosul rossz memória, viccesen rögtönzött rédióeffektek, sör, no meg kenyér és hurka. Próbáltam mindezt összefüggően értelmes bejegyzéssé formálni, deh... legyen elég a felsorolás.

* memória

Robot, amely a hét minden reggelén öt órakor bekapcsol, majd este tizenyegyig lankadatlan energiával működik, miközben újabb és újabb funkciókkal látják el, amelyek hősünknek semmiféle problémát nem okoznak, ugyanis csodálatos és határtalan emlékezőtehetsége könnyedén hárítja az efféle akadályokat. Agya, mint a szivacs.

Meg lehet nézni ezt a csodát egy hét múlva, küldetése lejártakor. Frissebb lesz, mint új korában.

(Nem.)

* őrület a sokadikon

Mi történik, amikor valaki, akit régen tökéletlenül is őrülten imádtál, elkezd tökéletesedni?

* kiköpött

... és egyszer csak besétált hozzám Csukás István. Én meg csak pislogtam.

* drága T.

Képzelj el egy embert, akiről azt hinnéd, csak a mesékben létezik. Tiszta szívű, önzetlen és természetesen őszinte... szinte már túl jó erre a világra. Aki képes órákat várakozni a természet mélyén, hogy lencsevégre kapjon egyetlen szép pillanatot. Aki, miután felért a csúcsra, megköszöni a sziklának, hogy mászhatott rajta. Aki a barátaiért habozás nélkül elmegy a végsőkig.

Aki színjátszás nélkül élt egy színjátszással teli világban.

          Az érték elmegy, a szemét itt marad?!?!

* temetés

Korábban akartam sírni... nem tudtam.
Most nem akartam... nem tudtam abbahagyni.

* nemjó

Amikor örökre elmegy valakink, újraéljük a legutolsó Vele töltött perceket, az utolsó találkozás pillanatait, az utolsó Hozzá intézett szavakat. Minden felértékelődik. Eláraszt a bűntudat.

Majd később. Legközelebb. Most nem.

A világ leggyűlöletesebb szavai.

* potya

Jó dolog, ha az ember kedves, segítőkész és mosolyog.

Simán eléldegél a borravalókból és az ajándék-csokikból.

* kölcsön örökre

Coelho zarándoklata egyértelműen az a könyv, amelynek mindenegyes szavát egyenként ízlelem.

Ha már drága T. kölcsönadta... Ha már nem tudom  Neki visszaadni.

* törékeny

Harmadik nyaramat töltöm egy kortársam temetésével.

Komolyan kérek mindenkit: vigyázzon magára!!!

* egy pillanat műve

Azóta légszomjjal küzdök.

Csak egy üzenet. Egyetlen szó.

Meghalt.

Mekkora súlyt cipelnek ezek a betűk?!

Nemrég még mosolyogva beszélgettünk tervekről, célokról. Nekem egy sem volt. Neki annál több.

Millió helyre szeretett volna eljutni, még több csúcsot meghódítani, fejlődni, edzeni, egyre feljebb jutni.

És most... én itt vagyok. Ő nincs többé.

                           Nyugodj békében, drága T. ...

* sound. vagymi

Egyre inkább állítom, hogy a kifejezetten jól szórakozás nem egyenlő a sárga földig részegedéssel vagy a koncert végigtombolásával. Pláne ha ebben van egy hasonlóan érző társad.

Nagyon megvolt az összhang...

Mamusz és Papusz mint partyarcok. Már csak Ratata kellett volna oda. Végigcsoszogta volna Guettát.

* egy bogár élete

Kaffka szörnyű műve jut eszembe erről a hátán ficánkoló szentjánosbogárról. Rossz lehet magatehetetlennek lenni.

Megyek is, talpra állítom...

...aztán kiteszem a szűrét.

* libabőr

Minek nevezzem, ha az átölellek szót olvasva bőrömön érintést vélek érezni, gerincemen végigszalad a hideg és zakatol a szívem?

Fantázia? Vágy? Szerintem nem csak...

* recycling

Ha az újrahasznosított papírzsepin komplett nyomtatott írást találok, az talán picinykét gusztustalan, bármennyire zöld az ember.

Amúgy játszottam volna nyomozósdit, de a szövegfoszlánynak sajnos semmi értelmét nem találtam.

* Ő

Mikor közölte velem, hogy dalszövegeinek fele rólam szól, akkor bántam meg, hogy nem vezettem álomnaplót az elmúlt három évben.

Abból megértené, hogy nekem mennyire... hogy én mennyire...

* Miss Mérlegelő

Üzleties kézfogások után megkaptam a kollegina titulust. Imádom ezt a helyet! Még ha komolyabbnak is hangzik, mint amilyen...

pápá

Holnap munkáséletre cserélem az eddigit, ami annyit jelent, hogy reggeltől estig a hét napjaiból mindegyiken dolgozom -kivéve, mikor soundra megyek. juhééj.-, és mivel Mamihoz muszáj költöznöm, és mivel Mami nem éppen a modern nagyik közé tartozik, internet közelébe nem éppen fogok kerülni, tehát ez lesz az a bejegyzés, amit a szorgalmas látogató legtöbbször fog olvasni, épp ezért kicsit jobban is törhettem volna magam a megfogalmazáson, de azt hiszem, aki este hatkor ébred, és még mindig álmos, attól ne várjon senki ennél többet.
(Szééép barokkos körmondatot sikerült összehoznom, nem tudom, észrevette-é valaki.)

szavak helyett

Ez az, amit csak az ért meg, aki rám néz, miközben Róla beszélek.

Valami lesüt rólam állítólag. (:

képtelenség

Vannak érzések, amelyekre nincs kifejezés. Töröm a fejem, cserélgetem a szavakat, de egyik sem méltó... Szeretlek? Hiányzol? Csak üres betűk halmaza ahhoz képest, ami mögöttük húzódik!

dióhéj

Ilyenkor hazaérni?! Hát nem szégyellem magam?!
Nem bizony... <)