holdkór...

Át fogok térni a hajnali kelésre!
A legpozitívabb napjaim épp azok, amikor pirkadatkor kelek, és tejeskávét reggelizem. Ilyenkor az egész napom meg van bélyegezve: félig csukott szemmel, tompán, fülig érő vigyorral járok alva és érem el a legnagyobb sikereket...

csakúgy

Anyukámtól hatalmas és színes és kézzel horgolt és csudajó ágyterítőőőt kaptaaaaaam!
Bübűűű.

édes itthon

Itthon, egyedül. Saját szoba és egynyolcvanas ágy egyetlen főre leosztva. Tetszik.
És ezt úgy sikerült összehozni, hogy...
...Poloboy, Csaba barátunk meg a többiek fiúbulit rendeztek ma estére, ergo lányok kiszorulva - first cause.
...hétfőre újabb vizsgát illesztettem egyébként sem szellős vizsganaptáramba. Szombat este van, de ha nagyon szőrszálhasogató lennék, már vasárnapra virrad, és ami a lényeg: még semmit sem tanultam - second cause.
Természetesen jellemző egyetemista lévén eddig csak és kizárólag mást csináltam. Ez az időpont tökéletes például a karácsonyi ajándékok lehető legprecízebb becsomagolására, kitérve minden centire és hajtásra és a masni saját kezű elkészítésére.
Bánkódás és bűntudat hétfőre halasztva.

szánkók meg kamionok

A hazatérés örömei: tabiölelés, minikarácsonyfa-díszítés, karácsonyi shopping, apró és ezerféle funkciót ellátó kulcstartóalkatrész ajándékba Poloboytól (a hatalmas, zörgő kulcscsomók iránti vonzalmam enyhítésére).
De nem ám csak öröm és boldogság az élet! Volt még halálfélelem meg klausztrofóbia is: kezdődött a szánkózással  meg az irányíthatatlanul szélsebes csúszkával a csupa hepehupa lejtőn, aztán folytatódott a hózuhatagban-hófúvásban, láthatatlan utakon autózással, aminek a tetőpontja egyértelműen a kamion és kamion között 2-2 centivel történő elsuhanás volt. Teljes sokk...

mekk elek és a tésztagombóc

Az egésznapos laptopfelett-görnyedés és a gazdaságpolitikát-a-fejembetömködés után (és közben) csak remélni tudtam, hogy ennek a napnak lesz még valami pozitív kicsengése. És lám-lám!
Házmester-ezermester őrangyalunknak köszönhetően, aki egész délután itt sertepertélt a házban,
lett új ablakunk a régi, egyáltalán nem szigetelő, felesleges ajtó helyett. Bukik-nyílik, átlátszik, szóval mindent csinál, amit egy rendes ablaknak kell. Vele együtt lassan kikupálódik a konyhánk.
Aztán lett még szekrényünk a fürdőszoba falára - méghozzá tükrös(!), szóval végre búcsút mondhatunk a Napocska által nagyon ügyesen, de akkor is csak egy lámpára eszkábált, ütött-kopott tükrünknek.
És ami a legeslegeslegjobb... ami már előre melegíti a lelkem: holnap lesz új konvektorunk!!! Kettő!!!!!! És végre nem lesznek mínuszok a lakásban!!! Ezt is megéltük. Hihetetlen.
Ugye-ugye?! Tényleg pozitív ez a nap!
Ráadásul ittlakásom óta először kezelésbe vettem a mosógépet, és mosogattam is, de ilyet már csináltam máskor is, és főztem tésztát ebédre, amit magára hagytam, ezért (szerintem bosszúból) az egész egy merő gombóccá állt össze. De ezt is megoldottam: a késsel-villával szabdalástól egyik tésztagombóc sem menekülhet. Megettem.

betűk és számok

Betűtészta igazából nem is betűtészta. A számok nem is betűk.

Karaktertészta! Ez a helyes.

hó... meg sárga emendems

december közepe. hóesés. kesztyű-sál-sapka. kivilágított házak. fenyőillat. ajándékvásárlás.

karácsony karácsony jejejeee! =)

az új! a várva várt!

Pedig nem is volt sok pénzem (most meg pláne!)... De ha igazán szemfüles az ember, és levadássza a csakis neki kitalált akciókat, egész jól jöhet ki a dologból. Hozzáteszem, annyira talán nem is kellett azt vadászni: kis túlzással minden második reklámban az orrom alá dörgölik a tényt, hogy illene már újat venni, méghozzá úgy, hogy musicelekbe illő idiótasággal énekelik emberek a réginek, hogy "bye bye Baby bye bye". Nem tudtam ellenállni a nyomásnak. Ez a hülye marketing.
Szóval így történt hát, hogy elbúcsúztam a régitől, és megvettem Az Új és Gyönyörű és Okos és Menő Telefont!!!
Mondtam én, hogy majd egyszer!

- . - . - . - . - . - . -

De ennek már 4 napja. Mára már teljesen összenőttünk, Ő és Én. Lassacskán megismertem az összes rejtett tulajdonságát. Szereti például, ha cé betű formájában, félkörben végigsimogatom... az ujjammal!!! És akkor teljesen feloldódik!!!
Hmmm.
Azt hiszem, jól megleszünk...

ébredés

Álom: Poloboy szakít velem. És közben nevet. De most nem velem - rajtam!

Aztán jön a reggel: fekszik mellettem. A mocorgásomra felébred, és néz értetlenül. Hisz' ő nem látta-hallotta-érezte.

Hiába kántáltam, hogy "Héééj, ez csak egy álom!". Az első fél órában újra kellett tanulnom a bizalmat.

Kicsit ijesztő volt. De sikerült. Túléltük.

nasi

A banános tortánál nincs jobb a világon.

Talán csak a kókuszgolyó, meggyel a közepén.

Vagy a mogyorókrémes milka.

De hát még csak most kezdődött a december!

Én mondom: mire eljön a január, bálna leszek.

nemjó. vagy mégis?

Mostanság az orvosi meg a vizsgaidőpontokról szólnak a napjaim. Miattuk nem élhetem az eddig megszokott -vagyis milyen megszokott? nincs is megszokott!- életem. Nem csinálok semmit, csak várok és készülök az épp' soron következő időpontra. Izgalmas.

Pettyhüdt semmittevés, unalom, tanulás, várakozás - de van ám ennek előnye is! Mert ha valamely két pont között sikerül valami olyat csinálnom, ami egyébként, normális életritmusban teljesen banálisnak és semmitmondónak tűnhet, most hirtelen olyan hordereje van, hogy felvillanyozza az egész napom.

Ilyenre gondolok, mint körmeim szépre formázása és festése; fotelben felgyülemlett ruhák összehajtogatása és szekrénybe helyezése; hajam hajszárítóval -ismétlem: HAJSZÁRÍTÓVAL- történő megszárítása. (Nem ám szabad levegőn, kócos végeredménnyel. Neeem. Hajszárítóval. És máris kinézek valahogy.)

És ha sikerül ilyen meg ehhez hasonló hatalmas tetteket véghez vinnem, teljesen büszke vagyok magamra.

Csak azt nem értem, miért nem dicsér meg senki.

behálózva

Internethez jutottam!!!!!! Jeeee.

Estig nem szabadulok, az biztos.

terv

Ha majd egyszer nékem sok pénzem lesz, új telefont veszek... amivel szép képeket tudok készíteni, és akkor közszemlére bocsátom Sportnyulat.

Mindenkinek látni kéne!

lázálom

...és akkor Poloboy nekem szegezi a kérdést, hogy a gyógyszerek mesterségesek-é.

És aztán arra jutunk, hogy nem. Abszolút természetesek.

Valahol vannak gyógyszerfák, amiken apró, fehér (néha rózsaszín vagy neadj'Isten kék) bogyók teremnek, amik csak értünk, beteg emberekért teremtődnek...