Andra, akit immáron nyolcadik éve ismerek, és köztünk a dolgok már-már odáig fajultak, hogy együtt lakunk, ezennel húszas éveibe lépett.
Ugyeugye, a második iksz?! Az első tünetek őt sem kímélik: a hatalmas nagy fűszoknyásankörbeugrálós, konfettidobálós, sikoltozós party helyett Andránk inkább az otthonülős-beszélgetős-netenszörfözős verziót választotta (a körülményeket figyelembe véve mellesleg maximálisan megértem).
Így történt hát, hogy néhány igen érdekes oldalba botlott, mint pl. "A modellek is büdöset..." című, nemakármilyen videókkal tűzdelt értekezés, vagy az eredetileg félelmetesnek szánt, baglyokat és nyikorgó hintachairt felsorakoztató animációszerűség.
Na ez után szántam meg szegénykét - ezt csinálni a huszadikon? (igen!). Ezt üres gyomorral nem lehet...
Végigzongoráztam hát a lehetőségeket, és arra jutottam, hogy szolidan egyszerű, ámde nagyszerű finomság kell ide.
Tejszínízű puding.
Érezte benne a szívem... meg a lelkem.
Ilyenek ezek a szülinapok.
A konfettidobálás meg bepótolható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése