Ülj le, és írd - ismétlem: írd - össze az előző éved! Milyen szóval jellemeznéd, mik voltak a fontosabb dátumok, mit értél el, mi nem sikerült? Aztán tervezd meg az ideit! Határidők, konkrét tervek, nagyobb álmok. Kell, hogy összegezz, különben elillannak a sikereid, és betemetnek az el nem végzett feladatok. Na és hogyan ellenőrizd? (Ja hogy nincsen határidőnaplód? És miért is nincs?) Megteszi egy "kockás" füzet. Párhetente lapozd át, módosítsd, egészítsd ki, és mindenekelőtt emlékeztesd magad arra, mit akarsz elérni! Néha kell a s**gberúgás, nekem így megy.

Magadat kigáncsolni?

Amikor elkezdtem a jelenlegi munkámat, az egyik céges oktatáson azt mondta valaki: az ellenség egy ágyban fekszik velünk. Új dologba vágunk, sok a kérdőjel, nehéz meglátni a lehetőségeket; hát persze, hogy a párunk lesz az első, aki lebeszél az egészről. És kire hallgatnánk leginkább, ha nem rá, gondoltam én. Aztán mégis belevágtam, az én párom nemhogy nem akart lebeszélni, ő lett az első számú támogatóm! Akkor hol itt a baj? Könnyen fog menni... Aztán telt-múlt az idő, és kezdtem rájönni, ki is az ellenség. Egy ágyban velem? És nem a párom? Így már nehezebb, mint gondoltam.

Nézem a képeket, és büszke vagyok. Annyira belesüppedtem az életembe, hogy nem tudok írni. Elfelejtettem analizálni, kívülről szemlélni. Mostanában mást sem tudok, csak élni. Most akkor ez jó vagy sem?